2017. június XIII. évfolyam, 3. szám
A 2017. június XIII. évfolyam, 3. szám címlapja

Műhely
Kőszeg város erődítései
Kőszeg forráskutatással összehangolt építéstörténeti feltárásaihoz az utóbbi időben – több nagyberuházás alkalmával – ásatás is kapcsolódott (Fő tér, Jurisics tér, vár; 2006–2012). Mindezek során a város kiépülésére, topográfiai viszonyaira vonatkozóan alapvető új információk kerültek a birtokunkba.
B. Benkhard Lilla
Gerő László, a magyarországi tudományos várkutatás megalapítója
A hazai várakra vonatkozó adatok gyűjtése, a ránk maradt emlékek számbevétele, kutatása és rendszerezése már egy közel két évszázados történet, amely elsősorban számos kiváló szakember – történész, építész, műtörténész, régész – életpályája, munkássága ismertetésével jellemezhető. Közülük kiemelkedik Gerő László, kinek 1955 és 1975 között megjelent várkönyvei sok szempontból szinte a mai napig meghatározzák a középkor és a korai újkor erődítményeiről alkotott képünket.
Feld István
Udvarház, lakótorony majd kastély a Kurca partján 1.
A szegvári vár történetével kapcsolatban számos bizonytalanság élt a közelmúltig. A helyi hagyomány a jelenleg is álló egykori vármegyeháza épületében feltételezte a középkori épületek maradványait. Az igazság ezzel szemben az lehet, hogy a hajdani vár (egy reneszánsz lakótorony) a huszadik század első felében lebontott vármegyei börtön épületében rejtőzött. A vár területén Vörös Gabriella végzett régészeti kutatásokat, melynek során feltárta a 15–16. század fordulóján birtokos Dóci család udvarházához köthető téglapincét, valamint a későbbi Károlyi-kastély alapozásaként azonosított falrészleteket. A vármegyeháza épületének műemléki kutatási dokumentációját Terdik Szilveszter készítette. Az ő érdeme, hogy a Herczeg Mihály által már korábban közölt, a Károlyi-kastélyra vonatkozó tervrajzokat egyértelműen a kastély épületével azonosította és kimutatta, hogy a tervrajzoknak nincs közük a jelenleg álló vármegyeháza épületéhez.
Szőke Balázs
Régészeti kutatások a Pécs–Jakab-hegyi földváron
Sokan ismerik a Pécs melletti Jakab-hegyet és a rajta elhelyezkedő földvárat a Mecsek nyugati oldalán. A mintegy 600 méter magas hegyen a sánc már a 19. század végén felkeltette a kutatók figyelmét. Maga a földvár sánca is jelölve van a legtöbb térképen, hiszen méretei mellett nem lehet elmenni.
Gáti Csilla
Krónika
Védeni várat, hazát, eszmét
Bicentenáriumi sorok Arany János Szondi két apródja című balladájáról
Arany János születésének kétszázadik évfordulójáról megemlékezni úgyszólván kötelező a Várak, kastélyok, templomok hasábjain is, hiszen nemzeti költőnk írta a magyar irodalom talán legnagyobb „várvédő” versét. Természetesen a Szondi két apródjáról (1856) van szó, mely a hatalmas Arany-életmű egyik legbecsesebb darabja, sokak szerint a balladák közül A walesi bárdok mellett a legnagyszerűbb.
Madarász Imre
Az erdőből eltűnt szépség – a galgamácsa-ecskendi királyi vadászkastély
A Cserhát-hegység déli nyúlványaihoz kapcsolódik a Gödöllői-dombság. Az itt elterülő Ecskend másfélszáz évvel ezelőtt több település határára kiterjedő, Acsától egészen az aszódi határig lenyúló roppant erdőség volt. Később ecskendi erdő néven már csak a királyi vadászterülethez tartozó galgamácsai koronauradalmi erdőt nevezték. Mint ahogy a korabeli forrás írta róla: „Ezen erdő tilalmasaiban sok szarvas, váddisznó, őz, róka s egyéb vad él.” A hajdan itt álló kastélynak helyet adó terület Galgamácsa és Kálló között van, az épület közelebb Galgamácsához, a két település között elterülő erdő galgamácsai szélén állt, nagyjából félúton az Ecskend-tető és a Megyerke-patak között.
Újsződi Volentics Gyula
Ezeréves ima – a sólyi templom
A kíváncsiság hajtja az embereket. Untalanul szemléljük és keressük az elsőkről szóló nyomokat. Az ezer éve kereszténnyé vált magyarság ősképe lehetne első templomának épülete. De vajon hol találhatjuk ezt az épületet és mi alapján nevezhetjük elsőnek? A címre pályázó tucatnyi szentély közül, Sóly református temploma sok szempontból valóban az első helyen áll a falusi templomok sorában.
Ritter György
A szepességi Marcell-vár maradványai
Iglótól 12 km-re északnyugatra, a Hernád bal partján települt Káposztafalva község (szlovák nevén Hrabušice, német elnevezése Kabsdorf). A jelenleg Szlovákiához tartozó falutól délre, 2 km-re, a Sztracenai-fennsík hegyvidékén, a Hernád völgye fölé északról emelkedő, 654 méter magas Zelena Hura nevű hegyen kereshetők fel Marcell-vár csekély romjai.
Karczag Ákos - Szabó Tibor
Nyitott kérdések, lehetséges válaszok
Még 2006-ban kezdtem Várkutató Napló címen egy rövid kérdésfelvetéseket és megoldási javaslatokat tartalmazó, pár bővített mondatos terjedelmű írásokat közreadó blogot írni. Ennek folytatása a 2013 óta szinte naponta új bejegyzéssel frissülő djnaploja.wordpress.com oldal. A Várkutató Napló régi írásai a blogter.hu megszűnése miatt szinte kivétel nélkül eltűntek a világhálóról. Tartalmukat azonban sikerült megmenteni. Ebben a régebbi sorozatban 156 helyszínt tárgyaltam, az élő naplóm pedig 2017. május 31-ig 659-et tartalmaz s folyamatosan gyarapodik tovább. Összességében tehát több mint 800 különféle korú és típusú erődítmény, vár és várgyanús objektum kérdéseire irányítottam rá eddig olvasóim figyelmét. Ráadásul a legkevésbé ismert helyekre, vagy éppen a jobban ismert várakkal kapcsolatban vetődtek fel teljesen új ötleteim. A jövőben interaktív módon szeretném ezt a rovatot működtetni. Szívesen teret biztosítok olyan helyszíneknek is, melyekre az olvasók hívják fel a figyelmemet. Célom az, hogy mintegy társadalmasítsuk a várakkal, várhelyekkel kapcsolatos kutatást. Visszajelzésekre, friss terepi tapasztalatokra, képekre, helyszínvázlatokra is számítok egy-egy általam vagy más szakember által a helyszínen még alaposabban nem vizsgált objektummal kapcsolatban.
Dénes József
Galéria
Az erzsébetvárosi Apafy-várkastély
A várkastélyt Apafy Gergely dobokai főispán, Martinuzzi György udvarmestere építtette 1552–1567 között, az akkor még Ebesfalvának nevezett helységben. A reprezentatív épület létrehozásában jelentős, feltehetően kolozsvári kőfaragómesterek működtek közre, amelyet jobbára csak archív fotók és csekély számú maradványok bizonyítanak.
Kőnig Frigyes
Varasd vára
A Dráva jobb partjára épült észak-horvátországi Varasd (Varaždin) város első váráról egy 1181-es oklevél ad hírt. Ezt a várat a korábbi római Aqua Viva település köveinek felhasználásával építették. A tatárjárás (1241–42) idején nyom nélkül pusztult el ez az erősség, amely a varasdi erdőipánság székhelye volt.
Szabó Tibor
Útikalauz
Hölgykő rejtőzködő vára
Sokszor gondoljuk, hogy az élmény nagyságát a hozzá vezető út hossza, a megszerzésébe fektetett energia adja, a karnyújtásnyira levő csodákat pedig nem vesszük észre. Hónapok óta halogattuk a találkozást Hölgykő várával. „Majd ha messzebbre nem tudunk menni, majd egy szűkebbre szabott időben…”, szorult hátra újra és újra, a tervek közé. Már jócskán a kora nyárba nyúló tavaszban, amikor a lombkoronák kevésbé engedik láttatni a várakat, jött el Hölgykő ideje. Ha egy várnak lennének gondolatai és miért ne képzelhetnénk, hogy vannak, elhatározta, hogy meglep bennünket, amiért ilyen nehezen szavaztunk bizalmat az általa nyújtható élménynek.
Tímár Éva
Utazás a felvidéki Apponyba
Sajátos helyzete van ennek a felvidéki kicsiny falunak. Történelme, kulturális öröksége és nevezetes műemlékei egyaránt feljogosítanák arra, hogy fontos turisztikai célpontja legyen nekünk, magyar turistáknak is. Egyik híres főúri családunk Appony vára után vette fel családnevét és a „nagyapponyi” nemesi előnevet. Lakossága az ezer főt sem éri el, de romos vára és két kastélya mellett világhírű könyvtárral is büszkélkedhet. Mi viszont sajátos földrajzi fekvésénél fogva indokolatlanul mellőzzük, és inkább elrobogunk mellette más úti célok felé. Reméljük, hogy írásunkkal sikerül felkelteni olvasóink érdeklődését e nagy múltú, látnivalókban kivételesen gazdag település iránt.
Kósa Pál
Bihari kirándulás a Műemléki Világnapon
A Debreceni Városvédő és Szépítő Egyesület kiránduló csapatával Debrecenből indulva, Be-rekböszörmény református templomát, Nagykereki Bocskai várkastélyát, Bojton a tájházat, Kismarján a református templomot (benne a Bocskai-kriptát) és a Bocskai-várkastély helyét, végül Álmosdon a Kölcsey-kúriát és az 1604-es csata emlékművét látogattuk meg április 22-én.
Csorba Csaba - T. Nagy Edit
Kaleidoszkóp
Fotópályázat
Nem árt tájékozódni utazásunk előtt, hogy milyen fontos látnivalók mellett visz el utunk. Ez lehet nevezetes épület, táj, tájvédelmi körzet. Áprilistól június közepéig, illetve augusztus közepétől november elejéig a legjobbak a fényviszonyok. Tavasszal az üde zöldek, virágzó fák, rétek, a bárányfelhők teszik izgalmassá a fotózni kívánt területet. Nyáron a zöld egyre fakóbbá válik, párás a levegő, nem éppen ideális a fotózáshoz. A kiterjedt lombkoronák is sok mindent eltakarnak. Front után a legtisztább a levegő, tűélesek a távoli horizonton látható épületek is...
Vetélkedő középiskolásoknak
Több iskola kérésének megfelelően módosítottunk a kiíráson. Ennek megfelelően a csapatok július 10-ig küldhetik el nevezéseiket. A vetélkedő témakörei: 1. Városfejlődés Magyarországon a 14–19. században (Városfalak, városi erődítmények kiépítése és felszámolása.) 2. Kolostorok a középkori Magyarországon. 3. A 21. században megújuló műemlékek a Kárpát-medencében. (Közülük 12 műemléket választottunk ki az ország különböző régióiból: Edelény: L’Huillier–Coburg-kastély, Ozora: Pipo-várkastély, Majk: Kamalduli remeteség, Somogyvár: Bencés apátság romjai, Tiszadob – Andrássy-kastély, Csesznek – vár, Szigetvár – vár, Esztergom – vár, Nagycenk – Széchenyi-kastély, Gyula – vár és Szigeterőd, Füzér – vár, Fehérvárcsurgó – Károlyi-kastély) A vetélkedőre 3 fős, 12-19 év közötti tanulói csapatok jelentkezhetnek a Kárpát-medence bármely középiskolájából.
Médiaismertető
Könyvismertetők és tájékoztató a VKT 2017-es gyűjteményes kötetének megrendeléséről
Eseménytár
Várak, kastélyok, történelmi városok programjai
Rejtvény