2012. február VIII. évfolyam, 1. szám
A 2012. február VIII. évfolyam, 1. szám címlapja

Műhely
A sátoraljaújhelyi vár feltárása
A történelmi-kulturális emlékekben gazdag Zemplén „fővárosaként” emlegetett Sátoraljaújhely váráról szóló híradás talán a legtájékozottabb várbarátok számára is tartogathat újdonságokat. Az egykori vármegyeszékhely határában álló, napjainkra teljesen elpusztult vár emléke a köztudatból is csaknem teljesen kiveszett: csupán a szakemberek szűk csoportja előtt volt ismeretes a régió középkori történelmében fontos szerepet betöltő erősség. S noha Újhely várának okleveles adatokból felvázolható történetét a korábbi kutatásnak hála már alaposan ismerjük, szinte semmilyen fogalmunk sincsen az egykori vár képéről, pontosabb építéstörténetéről, miként az ott zajlott mindennapi élet tárgyiasult emlékeiről sem. A közelmúltban megkezdett, másfél-két évtizedesre tervezett régészeti feltárás eredményei reményeink szerint minden kérdésünkre választ adnak, s bízunk abban is, hogy a jövőben az újhelyi vár is célpontja lehet várbarátok kirándulásainak.
Ringer István
A bágyi vár
Egy 17. századi székely vár rekonstrukciós kísérlete
A középkori Udvarhelyszék területén járva, a Nagy-Küküllő völgyéből a Homoród mentére igyekvő utazó figyelmét a vízválasztón egy szembetűnő, jellegzetes természetes képződmény ragadja meg: a bágyi hegy, melynek formája leginkább egy kétpúpú, fekvő tevére hasonlít. A hegy nyugati, magasabbik csúcsán (856 m), a vártetőn a bágyi vár maradványai találhatók.
Sófalvi András - Szőke Balázs
A regéci vár régészeti kutatása 2006–2011 között
A regéci vár történetét és régészeti kutatásának 2005-ig tartó időszakát Simon Zoltán a „Várak, kastélyok, templomok” 2005. évi 2. számában megírta. Az alábbiakban Simon Zoltán regéci munkásságának folytatójaként az azóta eltelt időszak kutatásaival szeretném megismertetni az Olvasókat (a régészeti kutatásokat 2009 óta jelen sorok írója és Simon Zoltán közösen irányítják).
Giber Mihály
A dabosi templomrom 2.
Nem tételezhetem fel, hogy az Olvasók emlékeznek a templomról írt korábbi írásomra, ezért hívom fel szíves figyelmüket a 2008 február hónapban megjelent előzményre. Szép volna heurékát kiáltani mostani írásomban azokra a feltételezésekre, kérdésekre, amelyeket korábban elkövettem, de az újabb és igen meglepő építészeti és régészeti elemek előkerülése ellenére a templom őrzi igazi titkait.
Paál József
Krónika
Egy eltűnt kastély nyomában: Alcsút
Alcsúton – a mai Alcsútdobozon – immár csak egy szánalmas rom és egy kápolna emlékeztet a valamikori kastélyra, József nádor nyári lakára. A pompás klasszicista épületet a nádor Heyne Ferenc és Pollack Mihály tervei szerint építtette, fia, József főherceg pedig tovább bővíttette és szépíttette. A II. világháború után azonban az épületet barbár módon lerombolták és széthordták. Szerencsére megmaradt a park, a mai arborétum, benne több régi kerti építménnyel, amely így is kirándulások kedvelt célpontja.
Sisa József
Léka vára
Mindig elgondolkodtató, ha egy kb. 800 éves, folyamatosan használt épületegyüttest van alkalmunk megszemlélni. Ilyesfajta töprengésre kiváló lehetőséget nyújt egy lékai kirándulás. A ma is lakott vár természetesen minden magyar, német és egyéb nyelvű útikönyvben szerepel. Sajnos egyik bedekker a másikból veszi át a téves adatok sokaságát. Az alábbiakban ezeket nem fogjuk egyenként megemlíteni. Közismert például a templomosokkal („vörösbarátok”) kapcsolatos legenda, ami manapság is igazán divatos téma. Léka azonban sohasem volt lovagrendi vár s az ún. „kultuszterem” is valójában profán létesítmény, egy remekmívű föld alatti víztározó (ciszterna).
Dénes József
Regélő váraink, várkastélyaink
Váraink nemcsak érdekes, látványos építmények, amelyekhez nevezetes családok, királyok birtoklása kötődik, nemcsak hadiesemények színhelyei, hanem a történeti tényeken túl megmozgatták az emberek fantáziáját, és színes, érdekes történeteket (regéket, mondákat) szőttek köréjük. Ezúttal a vármondák világába kalauzoljuk Tisztelt Olvasóinkat.
Csorba Csaba
A gótika három emléke Szatmárban: Csenger, Nagyszekeres és Sonkád
Lapunk 2011. augusztusi számában megjelent egy ismertetés, amely a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat és a romániai Szatmár Megyei Tanács együttműködéséből, Európai Uniós támogatással megvalósult „Középkori templomok útja Szabolcs-Szatmár-Bereg és Szatmár megyékben” elnevezésű programot mutatta be. Ezt az ismertetést folytatva az alábbiakban a templomútba bevont emlékek közül három olyan épületnek, illetve történetük egy-egy érdekesebb aspektusának a bemutatására kerül sor, melyek kellően reprezentálják a történeti Szatmár megye egyházi építészetét a gótika korában.
Papp Szilárd
A vácrátóti Vigyázó-kúria
A Pest megyében, Váctól 9 km-re lévő Vácrátót műemléki védettséget élvező, az MTA Botanikai Kutatóintézetének természetvédelmi területén álló, különleges történelmi múltú épülete a Vigyázó-kúria.
Volentics Gyula
Galéria
Zalaszentgrót
Az 1665-ben készült metszet jellegzetes dombos zalai tájat ábrázol. Erdős dombon emelkedik a kétemeletes várkastély, amelyet négyszögben bástyás fal övez, közelében a település házai látszanak. Az előtérben szarvasmarhákat hajt a pásztor. Idilli kép, bár részleteiben eltér a valóságtól. Mert igaz, hogy némi emelkedésen áll a kastély, de korántsem ekkora dombon, amelyet voltaképpen a Zala folyó két ága fog közre.
Csorba Csaba
Barcarozsnyó vára
Barcarozsnyó (Râşnov) Brassótól 15 kilométerre délnyugatra, a Törcsvári-hágó felé vezető 73-as főút mentén fekszik. A 150 méter relatív magasságú Várhegy fennsíkján magasodik a viszonylag ép állapotban megmaradt vár.
Karczag Ákos - Szabó Tibor
Útikalauz
Baltikumi várak
Litvánia, Lettország és Észtország területén számos vár található, legtöbbje romos állapotban. Viharos történelmüket megismerve csak azon csodálkozhatunk, hogy egyáltalán ennyi megmaradt belőlük.
Ligeti Zsuzsa
Vitányvár újraéled
Megalakult a Vitányvár Baráti Kör Egyesület
1598 augusztusát írjuk. Pár nappal Tata töröktől való visszafoglalása után a császári csapatok bevonulnak a közeli Vitányvárba is. Adolf Schwarzenberg és Pálffy Miklós, a birodalmi, valamint a magyar hadak vezérei nehéz döntést hoztak: hogy véget vessenek az állandó végvári harcoknak, felrobbantják a közel háromszáz esztendőt megélt, idejétmúlt erősséget, így bocsátva majd’ négy évszázadnyi csendet és feledést a korábban oly zajos vidékre…
Bozsik József
Kaleidoszkóp
Fotópályázat
"A szakmai zsűri elnökének, Mánfai Györgynek értékelése: Első díjra a 80-as számú ""Új év"" c. képet (lapunk 51. oldalán nagy méretben közöljük), második díjra a 14-es számú ""Merengő"" c. képet (lapunk 3. oldalán tekinthető meg), két harmadik díjra a 66-os Muidershot, és a 72-es Kizil Kule képet javaslom. Szívem szerint a 36-os Esztergomi Bazilika is 3. díjas lenne."
Médiaismertető
Könyvismertetők
Eseménytár
Várak, kastélyok, történelmi városok programjai
Rejtvény
A 2011. decemberi rejtvényünk helyes megfejtése és a 2012. februári számunk rejtvénye