| 2005. július |
I. évfolyam, 3. szám |
 |
Kedves Olvasóink! Örömmel tölt el bennünket, hogy nem csak előfizetőink száma gyarapodik, hanem olvasóink közül sokan keresnek meg minket javaslataikkal, kéréseikkel. A nyári napok beköszöntével a legtöbben érdekes és hasznos információkat is tartalmazó túraleírásokat szeretnének látni lapunkban. Nincs nehéz dolgunk, bővülő eseménytárunk is jelzi, egyre több várban, kastélyban rendeznek vendégcsalogató programokat. Aki járja az országot, azt is tapasztalja, hogy soha ennyi várban nem folyt egyszerre ilyen nagyméretű ásatási, helyreállítási munka, mint napjainkban. A látványosan megújuló műemlékeket, és az egyre tartalmasabb, tetszetősebb kiállításokat egyaránt érdemes meglátogatni. Hogy valóban segíteni tudjunk programjuk összeállításában, folyóiratunkat igyekszünk szélesebb körben terjeszteni. Már a hírlapárusoknál is megvásárolható, illetve kiadónkon kívül bármely postahivatalban és a kézbesítőknél is előfizethető lapunk. Bízunk benne, ezekkel a lehetőségekkel sokan fognak élni. A szerkesztők |
Műhely  | A római limes Magyarországon és Európában A Római Birodalom mindmáig a nagy birodalmak példaképe, olyan mérce, amihez gyakran hasonlítják akár a birodalmak létrehozói, akár pedig a történészek az újabb és újabb hatalmi képződményeket. Róma a szervezettségben, a központ és a periféria hatalommegosztása tekintetében, és nem utolsó sorban a határvonalak kijelölésében és biztosításában a leggyakrabban idézett példa.
Visy Zsolt
|
 | Egy igazi gyöngyszem: a füzéri vár Füzér, hazánknak talán a legfestőibb váromladéka, lélegzetelállító szépségű természeti környezetben található. Az ország egyik legkorábbi, már a tatárjárás előtt álló feudális magánvára. Itt emelkedik a hazai késő gótikus építészet egyik remeke, a szinte teljes épségben fennmaradt várkápolna. Történeti szempontból is különleges erősség: a mohácsi csata után egy esztendeig falai között őrizték a Szent Koronát.
Simon Zoltán
|
 | Salgó vár A műemlékjegyzékben “Salgótarján, Salgó-várrom, HRSZ: 036„ meghatározás tudatja velünk kirándulásunk fő irányát: az első cél a megyeszékhely. Továbbá azt is tudjuk, hogy a történeti emlék jelenlegi és további élete boldog időben pereghet tovább, hiszen állami tulajdonban van.
Paál József
|
 | Interjú Miklós Zsuzsával Dr. Miklós Zsuzsa az ELTE-n végzett régészet szakon. Szakdolgozatában a Börzsöny-hegység és az Ipoly-völgy – terepbejárásokon alapuló – településtörténetét dolgozta fel. Ekkor kezdett ismerkedni a földvárakkal, Nováki Gyula és Sándorfi György segítségével. Az egyetem elvégzése óta az MTA Régészeti Intézetében dolgozik, jelenleg tudományos főmunkatársként. Részt vett a Régészeti Topográfia Pest megyei 2-3. kötetének terepmunkájában és feldolgozásában. Ezzel kapcsolatban végezte az első önálló földvár-ásatásokat, amelyeket végül „A Gödöllői dombvidék várai” c. doktori értekezésben összegzett.
|
 | Hogyan kutassunk fel várakat? 3. Sorozatunk befejező részében a régész szakember további tanácsokat ad azok számára, akik várakat szeretnének felkutatni.
Dénes József
|
 | A bástyás rendszerek kialakulása és fejlődése 2. A cikk folytatja a bástyás rendszerek kialakulásának, fejlődésének bemutatását. Kiemelten foglalkozik a hazánkban is nagy szerepet játszó tervezési rendszerekkel. Kitér a bástyás szerkezetekből való továbblépés első példáira, Daniel Speckle hadmérnöki tevékenységére.
Winkler Gusztáv
|
Krónika  | Pálos kolostorromok Budapest környékén Azok a természetjárók, akik gyakran túráznak hazai erdeinkben, többször is felfigyelhettek már az eldugott völgyek hirtelen kanyarulataiban, hegygerincek kezdetének horpadásaiban előtűnő pálos kolostorok festői romjaira. Védett, takart dombnyúlványról vagy a hegyoldalban kialakított padkáról roskadozó, öreg falak tekintenek le ránk, amelyek az egyetlen magyar eredetű középkori szerzetesrend építészetének lassan pusztuló, néma tanúi.
Karczag Ákos
|
 | Hamlet várában (Kronborg, Dánia) Helsingőr. Emelt tér a kastély előtt, olvassuk Shakespeare egyik legsikeresebb drámájának 1. felvonása 1. színének bevezetőjében, Arany János fordításában. „Elsinore” áll az angol nyelvű eredetiben. Helsingőr (Helsing?r) névformát találunk bármelyik mai európai atlaszban. Amikor a koppenhágai szállodában az utolsó félnapunkra kerestünk programot, abban ez állt: jöjjön Hamlet várába, Kronborgba. Nem vagyok irodalmár, Kronborg nevét soha nem hallottam, Helsingőrét igen. Ha a dánok Kronborgról tudnak, akkor Shakespeare miért Elsinore-t, azaz Helsingőrt írt? A válaszért Kronborgba kellett utazni.
Marossy Endre
|
 | A számszeríj – az ördögi fegyver 1. A számszeríj nálunk, magyaroknál nem volt annyira elterjedt eszköz, mint Nyugaton, ahol viszont máig legendák fűződnek hozzá. A lovagkorban egyszerre megvetett és rettegett fegyver, hiszen – ellentétben a lovagi harcmodor etikájával – távolról és hangtalanul ölt. Súlyos nyilának átütő ereje ellen a vértezet sem nyújtott biztos védelmet. Ilyen lövedék sebezte halálra Oroszlánszívű Richárdot Chalus-nál és ilyentől sérült meg súlyosan Nagy Lajos királyunk is Aversá-nál – mindketten várostrom közben. A fegyver pontossága és ereje miatt a középkori ostromműveletek során talán a leghasznosabb résztvevőkké tette a számszeríjászokat mind a támadók, mind a védők soraiban.
Töll László
|
 | Újorsova erődje Orsova kis kereskedőváros volt a történelmi Magyarország déli határán, a magyar-szerb-román hármashatáron; hírnevét leginkább a Szent Koronának köszönheti, hisz azt a település határában rejtette el Szemere Bertalan 1849-ben, törökországi emigrációjába indulva. Megtalálásának emlékére emlékkápolnát is állítottak 1855-ben. Azt azonban kevesen tudják, hogy a 18. században a Habsburg Birodalom egyik legfontosabb határerődje állt a város közelében.
Pászti László
|
 | A Kárpát medence erődövei a második világháborúban Amikor az első világháborút lezáró békeszerződést aláírták, akkor csak a fegyveres harc fejeződött be. A fegyverek elhallgattak, a katonák vagy haza, vagy hadifogolytáborba vonultak. A teoretikusok, az elméleti szakemberek azonban csak egy korszak végének tekintették az eseményt, és azonnal elkezdték feldolgozni az öt háborús év tapasztalatait, megpróbálták megkeresni azokat a tanulságokat, melyeket egy következő háborúban fel lehet majd használni.
Tolnai Gergely
|
Galéria  | Nagybiccse várkastélya
Csorba Csaba
|
 | Kolozsvár
Csorba Csaba
|
Útikalauz  | Kastélyszálló az arborétumban A szelestei Festetics–Baich-kastély A szelestei kastélyszálló 2000-ben nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. A 13,5 hektáros arborétum közepén álló romantikus stílusú kastélyt hazánk egyik legszebb, legfestőibb fekvésű kastélyhoteleként tartják számon.
Virág Zsolt
|
 | Felvidéki vártúrák 3. Baráti társaságommal együtt most is vonattal vágtunk neki újabb túránknak. A szélesen hömpölygő Duna folyamát Komáromnál léptük át, majd irány az északra lévő első megállóhelyünk, Nyitra városa.
Szatmári Tamás
|
 | Bencés perjelség a csend völgyében Püspökszentlászló parányi üdülőfalu a Keleti-Mecsekben, a Zengő lábainál. Hosszúhetény felől kissé döcögős úton juthatunk el ide. Az évszakok váltakozása ugyan más-más színbe öltözteti a falu melletti szelíd völgyet, ami viszont állandó, az a szinte örökkévaló csend, melyet a táj lelke sugároz felénk. Ez a rezzenéstelen nyugalom felerősíti az emberben a meditatív hajlamot. Talán ez az érzés indította a pécsváradi kolostor néhány szerzetesét arra, hogy Isten közelségét keresve ide települjenek és egy kis perjelséget hozzanak létre.
Patton Gábor
|
 | Horvátországi vártúrák 3. Valpó (Valpovo) vára A beremendi határátkelőhelytől mindössze 13 kilométerre, Valpó kisvárosának közepén, a Karasica folyó partján, csodálatos, többhektáros történeti park szélén, nagyon jó állapotban fennmaradt középkori-barokk épületegyüttes található: Valpó vára.
Szatanek József
|
Kaleidoszkóp  | Médiaismertető A Medicina Könyvkiadó Rt. Panoráma Szerkesztősége hosszú évtizedek óta a magyar útikönyv-készítés élenjáró műhelye. Az volt a piacgazdaság előtti időszakban, s az maradt máig is. Másfél-két évtizede még nemigen voltak versenytársai. Manapság megsokasodtak a hazai útikönyv-piac szereplői, azonban többségük kiadványainak igényessége, pontossága meg sem közelíti a nemzetközi szintet.
|
|
|
