A mai Szlovákiában, az egykori Komárom vármegyében található Csicsón (Číčov), egy a 17. század második felében épült négy saroktornyos reneszánsz várkastély rejtőzik a ma is látható későbarokk-klasszicista kastély épületében. A 3D rekonstrukciókkal kapcsolatos kutatások szempontjából kiemelkedő lehetőséget nyújt, hogy ez az épület részben ma is áll, valamint két, a 17. század második felére vagy a 18. század elejére, és a 18. század végére keltezhető felmérési rajzzal is rendelkezünk a kastélyról. A fennálló falak és az egykori tervrajzok alapján az egymást kiegészítő és kontrollálható adatokból lehetséges megrajzolni az egykori jellegzetes késő reneszánsz várkastély képét.

Aligha vitatható, hogy a magyar várak mindeddig legjelentősebb kutatójának Gerő László tekinthető – nem véletlen, hogy róla már korábban szóltunk magazinunkban. Míg a működése előtti időszakból nemigen lehet olyan szakembert említeni, akinek munkásságát alapvetően az erősségek vizsgálata határozta meg, az utóbbi közel fél évszázadból már számos építész, történész és főleg régész sorolható ebbe a körbe – közöttük az egyetlen nő, a pontosan 70 éve született és négy éve körünkből eltávozott Miklós Zsuzsa.

A visegrádi vár középkori történetének egyik legrészletesebben ismert, és az ország sorsára nagy hatást gyakorló eseménye volt 1440. február 20-án a Szent Korona elrablása. Erről a legautentikusabb személy, Luxemburgi Erzsébet királynénak a koronát elrabló udvarhölgye, Kottáner Jánosné számolt be, máig fennmaradt, német nyelvű naplójában. A napló nem csak az izgalmas események nyomon követését teszi lehetővé, de egyedülálló lehetőséget kínál a korabeli visegrádi fellegvár megismerésére is.

A gombaszögi pálos kolostor a 2010-es évekig szinte teljesen elveszett a köztudatból. A helyét magas, bozótos növényzet borította, amin alig lehetett keresztülvergődni. Falaiból pedig mindössze egy csonk volt látható. A helyszín tulajdonosváltása, egy próbafeltárás és egy kiterjedtebb történeti tanulmány végül magára irányították a figyelmet, melynek pozitív hozadékaként, 2018-ban megtörtént a kolostor első régészeti kutatása.

Nyitra belvárosától 5 km-re, északnyugatra, a Zobor-hegy nyugati gerince alatt fekszik a ma már Szlovákiához tartozó Zobordarázs (Dražovce) község. A falu fölött északra lévő, 207 méter magasságú, kopár dombnyúlványon már az őskorban (neolitikum, Bádeni-kultúra) letelepedett az ember. Később sáncvár épült a dombtetőn, majd a 11. században templomot emeltek rajta, amely az Árpád-kor falusi templomépítészetének egyik kiemelkedő emléke.

Mednyánszky László a 19–20. század magyarországi művészetének egyedülálló alkotója. Nyughatatlan személyisége, stíluskategóriákba nehezen sorolható életműve a korszak egyik legkülönösebb jelensége. A hagyományokból táplálkozott, azonban magáénak tudhatta a kortárs művészet tapasztalatát, kipróbálta az új törekvések által kínált lehetőségeket. Az arisztokrata családból származó festő rendhagyó módon élt, az anyagiakkal nem törődött, javait elosztogatta, művei csak addig érdekelték, amíg el nem készültek. Alkotásai számos köz- és magángyűjteményben megtalálhatók, 2003-ban a Magyar Nemzeti Galéria életmű kiállítást rendezett műveiből. Fő témái a különleges, metafizikai igényű tájképek, portrék és alakos képek, az emberi szenvedés és erőszak ábrázolásai, azonban ezek a művek többnyire rejtett önportrék, szimbolista hangulatképek. Alkotásai között számos várat, várromot ábrázoló festményt találhatunk.

A Lajosmizse mellett elhaladó M5-ös autópályától néhány puskalövésnyire, szántók és gyümölcsösök ölelésében található a felső kiskunság egyik legszebb gótikus templomromja, a mizsei Pusztatemplom. Csonkán égnek meredő falai őrzik az egykor itt élt nemes kunok emlékét.

Somogy megyében, az egykori Felsősegesd (ma Segesd) község északi részén, az országút mentén áll egy halványsárga színű, ősfás parkkal körülvett kastély, ami 1953 óta szociális otthonként működik. Építtetője gróf Széchenyi Bertalan nagybirtokos, a Felsőház elnöke volt, aki családjával és uradalmának dolgozóival 1945-ig élt itt.

Szamosújvár várát Szapolyai János király megbízásából Martinuzzi Fráter György kezdte el építeni 1539 körül. A közelben kanyargó Kis-Szamos jobb partja mentén a korban már elterjedt itáliai várépítés szabályai szerint emelte a szabálytalan négyszög alaprajzú erődítményt Domenico da Bologna hadmérnök. Szamosújvár vára vette át a Kolozsvár felé vezető Szamos-völgyi útvonal felügyeletét, amelyet korábban Bálványosvár őrzött. A katonai feladatok mellett Fráter György új rezidenciát is építtetett itt, amely azonban csak meggyilkolása (1551) után készülhetett el. Az épülő vár eredeti nyugati fala mentén emelkedik az alápincézett, kétszintes Martinuzzi-palota, amelynek északi végéhez illesztve építették fel a kápolnát.

Pörge Gergely több mint egy évszázada készült rajzán látható építménynek csak a tornyából gyaníthatja a jámbor szemlélő, hogy valaha „várszerű” lehetett. Az 1920/30-as, vagy akár az 1950-es években készült fényképek is elhanyagolt, romladozó, meglehetősen jellegtelen építménynek ábrázolták. Megdöbbenhetett az, aki a 17. századi metszeten meredek, sziklás hegy ormán büszkélkedő várnak látta Simontornyát.

Lengyelország számos látványos kastéllyal büszkélkedhet, amelyek különböző korszakok építészetének kiemelkedő emlékei. A legismertebbek közé tartoznak a varsói wilanówi kastély, a lengyel királyok egykori nyári rezidenciája, vagy az ugyancsak a lengyel fővárosban található, vízre épült Lazienki palota. A sziléziai Moszna pedig olyan, mintha egy mesefilmbe illő tornyos kastélyt képzelnénk magunk elé. Kevéssé ismert ugyanakkor az ország keleti részén található Radzyń Podlaski váro-sának Potocki palotája, amely művészeti részletei és a hozzá kapcsolódó történeti események miatt kiemelkedő jelentőségű. A palota helyreállítása, új funkciójának kialakítása évtizedek óta folyik, és most egy európai örökségi programban is szerepet kapott az épület, amelyben magyar partner szervezetek is foglalkoznak az örökséghasznosítás kérdéseivel. Lengyelország ezen vidéke kevéssé ismert a turisták számára, pedig érdemes ide is ellátogatni a sok látnivaló és értékes műemlék miatt.

Tokaj-Hegyalja tájképi szépségei, műemlékei, s főleg bora révén egyike a Kárpát-medence legvonzóbb úti céljainak. A hangulatos településen, amely 1985-ben kapott városi rangot, a váron kívül a templomok (református, római katolikus, görögkatolikus) is megtekintésre érdemesek. A vár bejárata közelében a sokféle szolgáltatást nyújtó fürdő felüdítheti a turistát. De a borospincékről se feledkezzünk meg.

"Első díjat (5 ezer Ft-os könyvutalványt) nyert a szerencsi Rákóczi-vár belső udvaráról készült fotó. Sajnos ritkán látunk belső térről készült képeket, legtöbben leragadnak a külső látványnál. Íme, a jó példa, érdemes beljebb is körülnézni! A fotót Kaszás Károly készítette. Második helyezett lett az Óföldeák temploma című fotó. Az előtérben lévő kereszt megállásra kényszerít, és a háttérben lévő gyönyörű templom tovább fokozza a látnivalót. A képet „varbarat53” jeligével küldték pályázatunkra. Harmadik helyre került az edelényi L'Huillier–Coburg-kastély című kép. A „kék órában"" készült felvételt feszes kompozíció jellemzi. Ezt a fotót is Kaszás Károly készítette."

Simon Winder brit író Danubia. Személyes krónika a Habsburgok Európájáról című, a Park Könyvkiadónál megjelent könyve nem csupán címében emlékeztet az olasz Claudio Magris Dunájára. Ez is a „Habsburg mítoszt” idézi fel „érzékeny utazások” révén térben és időben, országok és századok, múlt és jelen között, legalább annyira úti, mint történelmi krónikát (hangsúlyozottan nem dinasztiatörténetet) adva, méghozzá erősen szubjektív hangvételűt...

A 2018. júniusi számunk rejtvényének megfejtése: Simontornya vára A helyes megfejtést beküldők közül egy-egy példányt nyertek a Várak, kastélyok, templomok magazin 2005–2016 közötti évfolyamainak digitális kiadásából: Dr. Gaál Tibor (6000 Kecskemét), Kátai Zita (7932 Mozsgó), Nagy Roland (2840 Oroszlány).